Devizás tételek elhatárolása

Kérdés: Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a magyar számviteli szabályozás pontos választ ad a kérdésben említettekre. Több mint harminc éve létező szabályt kell az adott esetben alkalmazni.Először is a nem számlázott szolgáltatást is – az Szt. 47. §-ának (9) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha 2001-ben az összevontan árfolyamnyereséget mutató különbözetet elhatárolták, akkor azt 2002-ben meg kell szüntetni,= amennyiben a 2002-ben könyvelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyama és a deviza nyilvántartási árfolyama különbözetének a szorzata] az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 454, 444 – K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 – K 454, 444) elszámolni;c) az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...azok a pénzbevételből származó, külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek, amelyek a mérleg-fordulónapi értékelés során, árfolyamnyereség formájában jelentkeztek, a tartalék összegének megállapításánál figyelembe vettek, így bevételként még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése.Az árfolyam-különbözetek elszámolásának megváltozott előírása szerint az átváltáskor, a kiegyenlítéskor mutatkozó árfolyamnyereséget az új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.