Mérleg-fordulónapi értékelés adózása

Kérdés: 2011. 01. 01-jétől a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül attól, hogy jelentős-e vagy sem a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözet. A mérleg fordulónapján számított és könyvelt – nem realizált – árfolyam-különbözettel kell-e a társaságiadó-alapot – a különbözet jellegének megfelelően – növelni vagy csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításai között árfolyamveszteségként,– ha az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyiműveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségkéntkell elszámolni.Az így elszámolt árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereségaz adózás előtti eredmény része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Devizaalapú lízing átértékelése

Kérdés: Olyan lízingjeim vannak, ahol előre meghatározottak a törlesztőrészletek. Ugyanakkor nem kapok számlát, csak akkor, ha valami ügyviteli költség merül fel, illetve az árfolyamváltozásról kapok értesítést. A lízing értékét euróban számították, de forintban kell fizetni. Mi a teendő 2011. év végével? Be kell kérni a lízingbe adótól egy devizára szóló egyenlegközlőt a fordulónapra? Mi történik, ha nem küldi meg? Ha kapok devizaösszeget, akkor azt a szerződéskori és a 2011. 12. 31-i árfolyam különbözetével szorzom? Ez az árfolyam-különbözet? Hogyan történik 2012-ben a törlesztés? Korábbi közlés alapján vettem figyelembe a tőkét és a kamatot, külön értesítés alapján pedig az árfolyam-különbözetet. Most átértékelődik a tartozás, használhatom a korábbi adatközlést? Mi az értelme mindennek? Eddig nem törődtünk a devizaértékkel, hiszen forintot vettünk fel. A tartós bérletet, ha jól érzékelem, nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […] ...forintban (esetleg az előbbiek szerintkorrigált) kimutatott értékkel,= a különbözetet kell árfolyam-különbözetként kimutatni, haaz árfolyamnyereség, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, ha azárfolyamveszteség, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Devizában adott előleg árfolyam- különbözete

Kérdés: A beruházásra devizában adott előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete elszámolható-e a bekerülési értékben akkor, ha az előleg finanszírozására kapott hitel árfolyam-különbözetét az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján figyelembe vesszük a bekerülési értékben? Nem sértené-e az összemérés számviteli alapelvét, ha az előleg mérleg-fordulónapi árfolyam-különbözete az eredménytartalékban, míg az ahhoz tartozó forrásoldali hitel árfolyam-különbözete a mérlegben az eszközök bekerülési értékének részeként kerülne elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...– devizakötelezettségnek azeszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete,függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy -veszteség.A beruházásra devizában adott előleg – mint utaltunk rá -követelés, és nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...– K8751, a kisebbik összegében,– ez után a 8751. számlán maradó egyenleg árfolyamveszteség,illetve a 9751. számla egyenlege az árfolyamnyereség.A részvények vételekor:– a megvásárolt részvények állományba vétele a kötésiárfolyamon: T 372 – K 478, 384...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] Ha a bt. a külföldről beszerzett ajándéktárgyakat abeszerzéskor nem veszi készletre, akkor azok forintra átszámított bekerülésiértékét már a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kellelszámolnia. Ebből az következik, hogy az ajándéktárgyak euróban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti) árfolyamán kivezeti: T 389 -K 386 könyvelési tétellel. Ezen tételek könyvelése után a 389. számlánmutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteségetszámolja el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...legyen. Az Szt. 85. §-a (5) bekezdésének előírásából egyértelműenkövetkezik, hogy a konkrét gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamnyereségetmás gazdasági eseményhez kapcsolódó árfolyamveszteséggel nem lehet összevonni(ez alól csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításaiközött:– a vevőnél az árfolyam-különbözet (290-286 = 4 Ft/euró,összesen 800 Ft) árfolyamnyereség, könyvelése: T 353 – K 9762;– az eladónál az árfolyam-különbözet (290-288 = 2 Ft/euró,összesen 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben eltér, akkor azárfolyam-különbözetet a kötelezettség változásaként kell a pénzügyi műveletekegyéb bevételei között árfolyamnyereségként, illetve a pénzügyi műveletek egyébráfordításai között árfolyamveszteségként elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítása az üzletrészvételárába: T 478 – K 311.A nem egyedüli tag magánszemélynek – az Szja-tv. 67. §-aalapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezikadófizetési kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték (az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.