Romániában levont forrásadó könyvelése

Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
Részlet a válaszából: […] ...T 386 – K 316, a pénzügyi rendezéskori devizaárfolyamon;– a 316. számlán maradó összeg, az árfolyam-különbözet rendezése: árfolyamnyereség esetén: T 316 – K 9762, árfolyamveszteség esetén: T 8762 – K 316.Véleményünk szerint, válaszunkból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Kompenzálás eurós számlák között

Kérdés: Külföldi vevőnknek eddig forintban számláztunk, ők is forintban számláztak. Később áttértünk – ők is – az euróban történő számlázásra. Kiegyenlítés kompenzálással, utalással. Eurós számlák kerülnek kompenzálásra, a kompenzálás eredménye nulla, utalás nem történik. Milyen árfolyamon kell a vevői, illetve szállítói számlákat könyvelni? Ha például a vevő utal különbözetként eurót, akkor milyen árfolyamon kompenzálunk? A forintban nyilvántartott szállítói kötelezettségünket kompenzáljuk euróban nyilvántartott vevő­követelésünkkel. A kompenzálás eredménye lehet nulla, vagy a vevő utal nekünk?
Részlet a válaszából: […] ...számla összevezetésével (T 454 – K 318) állapítunk meg, és jellegének megfelelően kell árfolyam-különbözetként (az adott esetben árfolyamnyereségként) elszámolni.Ha a külföldi vevő a 150 euróban fennálló követelését kívánja beszámítani a magyar féllel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.