Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] ...– függetlenül attól, hogy a "C" vevő a vételárat megfizette-e, illetve milyen hányadát fizette meg – részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, illetve árfolyamvesztesége. Ha a különmegállapodásban kikötött feltételek 2-3 év múlva nem teljesülnek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetni a 8711. és a 9721. számlákat: T 8711 – K 9721, az egyenleg 90, amely negatív árfolyamveszteség, az eredménykimutatásban árfolyamnyereségként kell kimutatni.A 2016. évi eredménynövekedés (árfolyamnyereség) miatt a társasági adó hiányát is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(névértéken történő értékesítés esetén – jelen esetben – ez fennáll), akkor a különbözet az Szja-tv. 67. §-a alapján árfolyamnyereségnek minősül, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terhel az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...a névérték közötti különbözet összegében a kilépő tag jövedelemhez jut, értékpapír (üzletrész) értékesítéséhez kapcsolódó árfolyamnyereségből származó jövedelemhez, amely után az adó mértéke 20 százalék (az Szja-tv. 67. §-a alapján). A kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.