8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Határidős részvényvásárlás és -eladás
Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
2. cikk / 8 Határidős ügylet leszállítással
Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
3. cikk / 8 Tőzsdei részvények adásvétele
Kérdés: Magánszemély tőzsdei részvényt ad és vesz. Az árfolyamnyereség megállapításánál hogyan kell a bekerülési értéket megállapítani, ha többször és többféle áron történt a beszerzés, majd ezt követően az eladás? Magánszemély is választhat a cégeknél használható készletérték-megállapítási lehetőségek közül?
4. cikk / 8 Egészségügyi hozzájárulás tőzsdei ügyleteknél
Kérdés: A tőzsdei értékpapír elidegenítéséből származó jövedelem alapján keletkezik-e eho-fizetési kötelezettség a magánszemélynél? Amennyiben igen, akkor a brókercégnek kell-e ezt az ügylet realizálásakor levonnia?
5. cikk / 8 Határidős devizaügylet
Kérdés: Társaságunk bérmunkában közösségi országba terméket gyárt. Devizaszámlára érkezik az euró. Határidős devizaügylet keretében minden hónap 25-én meghatározott összegű eurót váltunk át forintra. Hogyan kell könyvelni a vevő átutalását a devizaszámlára? Az euró forintra váltását? Az árfolyam-különbözetet?
6. cikk / 8 Tőzsdei ügylet bevétele az evánál
Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
7. cikk / 8 A kamat szja-kötelezettsége
Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
8. cikk / 8 Értékpapír-elidegenítés
Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
