Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...43.605 Ft, könyvelése: T 4662 – K 4661;– az előbbi tétel könyvelése után a 4661. számlán mutatkozó egyenleget az adott esetben árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 – K 4661 (270 Ft).A kérdés szerint a cég szeptember 15-i kelettel megkapta az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Valutában kiegyenlített importbeszerzés

Kérdés: Amennyiben a társaság számviteli politikájában rögzíti, hogy a valutában kiegyenlített importbeszerzés értékét az Szt. 48. §-ának (8) bekezdését figyelembe véve a valuta könyv szerinti árfolyamán kívánja meghatározni, akkor a könyv szerinti árfolyamot a termékbeszerzés teljesítésének, szolgáltatásnyújtás igénybevételének napjára vonatkoztatva kell figyelembe venni, vagy például kiküldetéshez kapcsolódóan előlegfizetést követően merültek fel dologi kiadások, és akkor az előlegkiadás napjának könyv szerinti árfolyama a mérvadó? Az előleg – mint külföldi pénzértékre szóló követelés – kiadásának elszámolását az Szt. 60. §-a (4) bekezdésétől eltérően a választott árfolyam helyett meghatározhatjuk-e könyv szerinti árfolyamon? Az Szt. 48. §-a (8) bekezdésének választása esetén mely napnak megfelelő könyv szerinti árfolyamot kell alkalmazni, ha a beszerzés nem előlegből, hanem utólagos kifizetéssel történt?
Részlet a válaszából: […] ...választott devizaárfolyam különbözete a 389. számlán megjelenik, amelyet – jellegének megfelelően – árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 389 – K 9762, illetve T 8762 – K 389).A kiküldött elszámolásakor, a valutaelköltés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...el kell számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a szorzata] az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 454, 444 – K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 – K 454, 444) elszámolni;c) az adott esetben tehát árfolyam-különbözet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak a részesedés, az értékpapír értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az eszköz beszerzési ára a beszerzéskori szokásos piaci árat 10 százaléknál nagyobb mértékben meghaladja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Devizaelszámolások

Kérdés: Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló gazdasági események elszámolása beszerzéshez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott összeget), ha= az Követel jellegű, akkor árfolyamnyereségként (T 4552 – K 9762),= az Tartozik jellegű, akkor árfolyamveszteségként (T 8762 – K 4552) kell elszámolni; továbbá a külföldi szállító számlájának kiegyenlítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...mutatkozó árfolyamnyereséget az új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az árfolyamveszteséget pedig a 85. § (3) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.