Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások, tartozások (tehát kötelezettségek) mérlegfordulónapi értékeléséből adódó árfolyamveszteség halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolt összegére képzendő céltartalékról rendelkezik.Ebből az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
Részlet a válaszából: […] ...számlának Követel egyenlege van, az részesedésekből származó árfolyamnyereség, Tartozik egyenlege esetén az részesedésekből származó árfolyamveszteség (T 4798 – K 9723, illetve T 8713 – K 4798). A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...(T 161 – K 455 vagy T 455 -K 161), – rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, az eszköztaktiválták, a különbözetet árfolyamveszteségként, illetve árfolyamnyereségkéntkell elszámolni (T 8762 – K 455, illetve T 455 – K 9762).Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása

Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...új telephely kialakítására felvett devizahitel árfolyam-különbözete az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint (tehát, ha az árfolyamveszteség) növeli a telephely, illetve a telephelyen megvalósuló tárgyi eszközök üzembe helyezésig felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.