5 talált cikk a kötelezettség , szerződés , szerző , veszteség , euró , árfolyam , teljesítés , árfolyam-különbözet , könyvelés , nyilvántartás , ellenérték , árfolyamveszteség kifejezésre

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számában a 8355. kérdésre adott válaszban foglalkoztak az euróban meghatározott munkabér adóival, kitérve arra is, hogy mely esetekben keletkezhet árfolyam-különbözet. A kérdező arra is választ várt, hogy van-e eltérés, ha a kifizetés a forintban vezetett bankszámláról, illetve az euróban vezetett bankszámláról történik. A válasz nehezen értelmezhető konkrét értékek (összegek), illetve számlaösszefüggések hiányában. Szíveskedjenek az árfolyam-különbözetek keletkezését külön-külön bemutatni, egyrészt a forintbankszámláról, illetve az euróbankszámláról történő kifizetéshez kapcsolódóan, másrészt azt is, ha a társaság a könyveit euróban, illetve forintban vezeti.

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!