Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...törvényben nevesített különbözeteket. Ilyenek lehetnek:– a beolvadással egyidejűleg új tagok léphetnek be, azok vagyoni hozzájárulása eszközönként, sajáttőke-elemenként;– a meglévő tagokat terhelő pótlólagos hozzájárulások;– (itt nem, de) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll, vagy– ha a tagok, az alapító a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés lényege, hogyan lehet a bt.-tmegszüntetni úgy, hogy a bt. cégjegyzékből való törlése minél kevesebbekerüljön. Néhány módszert felsorol a kérdező, de azok a beltag számára továbbiteherrel járnak. Vegyük sorra a lehetséges megoldásokat!Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...fordítottértéket az eredeti értékpapír (üzletrész) megszerzésére fordított érték – és azesetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelőenkell megállapítani.Ha a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó,akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.