5 talált cikk az építmény , könyv , adózás , GYED , áru kifejezésre

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?

Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?