Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a lízingbe adónál= a visszavételi piaci érték könyvelése: T 91-92 – K 198,= az áfa nélküli visszavételi értéken az eladott áruk beszerzési értékének helyesbítésével a készletre vétel könyvelése: T 261 – K 814,= a helyesbítő számla könyvelése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszából: […] ...végezni. Az értékesítés eladási árának elszámolásakor (T 311 – K 91-92, 467), a kibontott anyagok bekerülési értéke pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kerül kimutatásra (T 815 – K 261). A már elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivonásuk időpontjával – a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni, át kell vezetni piaci értékükön, várható eladási áruknak megfelelő értéken a készletek közé, terv szerinti értékcsökkenést a használatból történő kivonás után elszámolni már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés:

A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?

Részlet a válaszából: […] ...sem gyakorlatilag nem képzelhető el. Az átvevő ez alatt az időtartam alatt nem számolhatna el sem árbevételt, sem bérköltséget és annak járulékait, sem hardverekkel kapcsolatos költségeket. Így az előlegszámlával történő számlázás mind decemberben, mind utána a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.