Használt hűtő visszavétele

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két lényeges kérdést tisztázni kell! Az egyik: a garancia keretében volt-e csere, kapott-e az ügyfél másik hűtőt a visszavett helyett? A másik: a hűtő beszerzési árát a helyesbítő számla alapján visszatérítette-e az eladó az ügyfélnek?A válasznál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy helyesen tekinti a zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértékhez kapcsolódó hozzájárulásokat nem végleges pénzeszközátadásnak, de az nem fejlesztési hozzájárulás.A kérdés bevezető része szerint a vállalkozás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...azok különbözeteként a társaságonkénti eredményt. Ez az eredmény azonban nem azonos a beszerzéshez való pénzügyi hozzájárulással.Ha a beszerzéshez való hozzájárulással azonos eredményt akarunk kimutatni, akkor ezt csak könyvvitelen kívül tudjuk megtenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról;– a leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként kerülő eszközöket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzített (ez utóbbi eltérhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Beszerzett, eladott, visszalízingelt eszköz

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?
Részlet a válaszából: […] ...(T 311 – K 91-92, 467). Természetesen az értékesítés elszámolásával a készletcsökkenést is könyvelni kell, az eladott áruk beszerzési értékeként [T 814 – K 21-22].Megjegyzés: számlázni tehát a lízingcéggel kötött szerződés szerinti értéken kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadó önkormányzat a könyveiben, a továbbiakban is csak a fölterületet mutathatja ki, a bérbe adott földterületen a hozzájárulásával felépült épületet nem szerepeltetheti.A projektcég számolja el a terv szerinti értékcsökkenési leírást az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...91-92 – K 198, külön tételben az áfa: T 467 – K 311, továbbá a visszavételi értéken a készletre vételt is könyvelni kell az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével: T 261 – K 814.A lízingbe vevő a lízingszerződés lejárat előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint az egyéni cég alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat.Ezek előrebocsátása után igyekszünk a kérdésben foglaltakra válaszolni.Az Szja-tv. 49/A. §-a (2) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...forintra átszámított értékét árbevételként kell kimutatni, a készletek között kimutatott bekerülési értékét pedig az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni.Ezt követően a lízingbe adó cégnek számláznia kell az áfa felszámításával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke közötti különbözet, amelynek a társasági adóját az üzletág átruházója a tárgyévben fizeti meg, a helyi iparűzési adó alapja meghatározásakor az üzletág-átruházás – fentiek szerinti korrigált – árbevételét is számításba kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
1
2