4 talált cikk az önellenőrzés , kiva , követelmény , áru kifejezésre

Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?