Közhasznú alapítvány, egészségügyi dolgozók munkájának segítésére

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Részlet a válaszából: […] ...közvetlen vagy közvetett utófinanszírozás.2. Az alapítványnak a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékének elszámolhatóságánál is azt kell vizsgálnia, hogy a juttatások a cél szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja alapján az átalányban megállapított jövedelem (ide nem értve az adómentes részt) után 18,5% társadalombiztosítási járulékot fizet. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér. Emellett a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] ...lehet eljutni.A Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Sportbíróknak kifizetett díjak

Kérdés: A sportbíróknak kifizetett díjakat a megbízásra érvényes szabályok szerint kell-e kezelni? Sportegyesület sportrendezvényén a szakszövetség által küldött játékvezető részére kifizetést teljesít, játékvezetői díj és utazási költségtérítés formájában. A játékvezetői díj jellemzően meghaladja a minimálbér 30%-át, ezért, ha például az egy napon lebonyolított rendezvényen kifizetnek 9000 Ft játékvezetői díjat és 5000 Ft személygépkocsi-költségtérítést, mely szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft (9000+5000-5000), miként alakul a magánszemélyt terhelő járulékkötelezettség, és miként az egyesületet terhelő eho és szociális­hozzájárulási­adó-kötelezettség? A bíró és az egyesület között létrejön-e megbízási szerződés vagy sem? Ha nem, akkor milyen jogviszony alapján történik a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az szja-előleg alapja 9000 Ft. A Tbj-tv. alapján nem áll fenn a biztosítási jogviszony, ha a megbízásból származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles. Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni az adóelőleget (mert a jövedelem nem kifizetőtől származott), azt az adott negyedévet követő hó 12-éig kell megtennie.A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása

Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos előírások alapján adjuk meg. A 2011. évi CLV. törvény (Szh-tv.) 4. §-ának (1) bekezdésealapján a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő- a 3. § b) pontja alapján számításba veendő – szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Eseti megbízás adó- és járulékvonzata

Kérdés: Társasüdülő, adószám nincs, bevétel csak a tulajdonosok által fizetett közös költség. Megbízási szerződés kötése valamilyen munka elvégzésére (pl. bokornyírás), ha a minimálbér 30 százalékát nem haladja meg a megbízás, milyen tb- és adóvonzata van? A társasüdülőnek kell-e szja-előleget levonni, adószámot kérni stb? Korlátozott-e egy éven belül a megbízásos szerződés kötése a minimálbér 30 százaléka alatt? Pl. lehet egy évben ugyanazzal a személlyel több alkalommal kötni?
Részlet a válaszából: […] ...illetőlegadóelőleg-szabályokat. A Tbj-tv. alapján nem áll fenn a biztosítási jogviszony, hae tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem nem éri ela tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...ha a személyesen közreműködő tagjáról van szó, a törvényi előírások szerint akkor is meg kell fizetnie az adóelőleget és az egyéni járulékot, ha azt nem tudta levonni. A befizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személyre a biztosítási kötelezettség akkor terjed ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
1
2