Közösségen belüli teherközlekedés harmadik államba

Kérdés: Szállítmányozó cég vagyunk. Megbízunk egy másik céget, hogy szállítsa el az árut a következők szerint: a felrakás helye: Unión belüli ország (nem Magyarország), a lerakás helye: Záhony, innen vasúton megy tovább az áru EU-n kívüli országba. Ezt CMR és T-okmány igazolja. A közösségi fuvardíj megosztása hogyan történik a felénk kiállított számlában? Belföldi útszakasz, külföldi útszakasz? Áfa szempontjából: adómentes és az áfa területi hatályán kívüli a megbontás, vagy mindkét szakasz áfamentes? Cégünk a teljes ügyletet továbbszámlázza. Unión kívüli ország a megbízó. Belföldi szakasz az uniós határig adómentes, az Unión kívüli szakasz Áfa-tv. területi hatályán kívüli?
Részlet a válaszából: […] Számviteli szempontból a kérdésekre a válasz viszonylagegyszerű. A szállítmányozó cég felé a szállítással megbízott cégnek a számlátnem kell megbontania külföldi, illetve belföldi útszakaszra. Ha a megbízott cégbelföldi illetőségű, akkor az általa számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelőadatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez szükséges adatokatmagyarul is fel kell tüntetni. (A magyarra fordítás helyességét nem feltétlenülkell fordítóirodával hitelesíttetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...végzők közvetlenmunkabére, a közvetlen munkabérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai, az ígyszámított összes bér utáni járulékok (társadalombiztosítási, munkaadói),hozzájárulások (egészségügyi, szakképzési);– a K+F témához közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Exportbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés, 29. §-ának a) pontja], az adó alapja pedig minden olyan költség (így a bizományi díj is), amit a külföldinek az áru megszerzéséért fizetnie kell [Áfa-tv. 22. § (3) bekezdés b) pont].Kétségtelen ugyanakkor, hogy a bizományos nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...szintén beszélhetünk termékértékesítésről.Importról viszont – a vámtörvény 1. § 18. pontja szerint – akkor van szó, ha a vámárut a vámhatáron át beszállítják, vagy egyéb módon bejuttatják. Importbizománynál tehát az a kérdés, hogy a vámáru beléptetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.