Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI.törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szakképzési hozzájárulásrakötelezett a belföldi székhelyű gazdasági társaság. A főszabály szerint tehátszakképzési hozzájárulást kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Állami nyugdíjpénztárba magánnyugdíjpénztár helyett

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.
Részlet a válaszából: […] ...tagja, és a tagdíjfizetésikötelezettségének kezdőnapjától a Tbj-tv. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontjaszerinti nyugdíjjárulékot fizet (vagyis 1,5 százalék helyett 9,5 százalékot),akkor a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Számlahelyesbítés módja

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.
Részlet a válaszából: […] A kibocsátott számla adatainak a későbbi módosításáravonatkozó áfatörvényi előírások 2008. január 1-jével megváltoztak. Terjedelmiokokból csak a hatályos előírások alapján válaszolunk a kérdésbenmegfogalmazottakra. (A számviteli elszámolásra vonatkozó előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg nem alkalmazható. Természetbeni juttatás esetén a társaság (foglalkoztató) 31 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 3 százalékos munkaadói járulék fizetésére is kötelezett.A társaság eljárása tehát csak abban az esetben lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény összege; a visszáru értéke; a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény összege; az értékesített és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.