11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Éles látást biztosító szemüveg költségtérítése
Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!
2. cikk / 11 Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása
Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
3. cikk / 11 Szövetkezet megszüntetése végelszámolással
Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
4. cikk / 11 Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet
Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
5. cikk / 11 Bérelt üdülő felújítása, berendezése
Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
6. cikk / 11 Magánszemély fürdőszobájának felújítása
Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
7. cikk / 11 Ajándéksorsoláson nyert utazás
Kérdés: A kft. ajándéksorsoláson nyert egy kétszemélyes utat még 2011-ben. A nyeremény piaci értékét a szervező cég írásban közölte. A nyereménysorsolás nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá. A nyereményt két magánszemély használta fel 2011-ben, akik semmiféle jogviszonyban nem állnak a vállalkozásnál. A kft.-nek milyen társaságiadó-, személyijövedelemadó-, járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az átvett, majd továbbadott nyereménnyel kapcsolatban?
8. cikk / 11 Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
9. cikk / 11 Támogatás a 1857/2006/EK alapján
Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységű gazdasági társaság (tagjai magánszemélyek), mezőgazdasági tevékenységéhez vásárolt 2009-ben 10 db egyenként 3 millió forint + áfa értékű új tárgyi eszközt. Az eszközök beszerzéséhez 25%-os állami támogatásban részesült. A társaság érvényesíti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-kedvezményt úgy, hogy a megvásárolt 10 db eszköz értékének 80%-át veszi figyelembe a kedvezmény alapjaként, tehát 24 millió forintot. A kapott támogatás: 30 millió Ft 25%-a: 7,5 millió. Az adókedvezmény: 24 millió Ft 16%-a: 3,84 millió forint. Így az igénybe vett támogatás 3,84 millió + 7,5 millió = 11,340 millió Ft. Fentiek alapján a támogatás intenzitása eszközönként 37,8%. Véleményük szerint a levezetett eljárás megfelel-e a Tao-tv.-ben foglaltaknak? Tehát érvényesíthető-e a kedvezmény a fentiek alapján?
10. cikk / 11 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
