Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszából: […] ...(nem az eredeti teljesítés időpontjában) csökken az értékesítésnettó árbevétele, a fizetendő áfa alapja és összege, az eladott áruk beszerzésiértékének csökkenő összegével nő a vásárolt készletek értéke.Ha az értékesítésről kiállított számlához –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy tévesen értelmezik azSzt. 32. §-a (1) bekezdésének előírását, alapvetően azért, mert az Szt.árbevétel elszámolására vonatkozó szabályait nem veszik figyelembe, továbbáazért, mert az esedékességet a számla kibocsátásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
Részlet a válaszából: […] ...külön-külön tételben kell számlázni (mert különböző eszközökről van szó) a telket, a lakást, esetleg a közműfejlesztési hozzájárulásokat. Számlázni viszont csak akkor lehet, ha a szerződés szerinti teljesítés megtörtént, azaz – a kérdéshez kapcsolódóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.