6 talált cikk a földterület , bekerülési érték , kiva , áru kifejezésre

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?

Kérdés: A családi gazdaság utólagos finanszírozás mellett 50%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatást nyert a földterületeinek öntözését biztosító beruházás kiadásainak finanszírozására. Aberuházás 1. üteme a tárgyévben megvalósult, a támogatóval az elszámolás megtörtént, az üzembehelyezési folyamat előreláthatólag az idén befejeződik, de a támogatás összege valószínűleg nem fog befolyni a családi gazdaság bankszámlájára. Acsaládi gazdaság az üzembe helyezéskor az értékcsökkenést egy összegben kívánja elszámolni. Az Szja-tv. 19. § (2) bekezdés szerint: "A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével." Helyesen alkalmazzuk-e a fenti bekezdést, ha a még be nem folyt támogatást is tárgyévi bevételnek számoljuk el, és a tárgyi eszköz bekerülési értékét a 2020. évben egy összegben elszámoljuk? Olvasható ugyanis olyan álláspont is, hogy helyesen akkor járunk el, ha 2020-ban a támogatással nem ellentételezett részt számoljuk el értékcsökkenésként, és mind a befolyt támogatás, mind az annak összegére jutó értékcsökkenés elszámolása 2021-ben történik.

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.