Hitelmoratórium alatti kamat elszámolása

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, teljes terjedelemben idéztük a kérdező megkeresését azért is, mert logikus levezetéssel valójában a kérdésére a választ is megadta. Válaszunkhoz idézzük az aktuális számviteli előírásokat.Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Követelések faktorálása

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nézzük meg a jogszabályi hátteret!A Ptk. 6:405. §-ának (1) bekezdése szerint a faktoringszerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles: ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi intézmény végezhet. A Hpt. 6. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem minősül pénzkölcsönnyújtásnak az egymással áruszállítási, szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások ezen jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetése vagy előlege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...esetében -, ezen jövedelem 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a kft.-nek kell megfizetnie.A kamatkedvezményből származó jövedelem a magánszeméllyel szemben a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...rész;– ha az előbbi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor azegész összeg a munkavállaló munkaviszonyból származó adó- és járulékkötelesjövedelmének minősül.Az adómentesség érvényesítése szempontjából lakáscélúfelhasználásnak minősül:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...72. §-ának (1) bekezdése szerinti kamatkedvezményt nem kellmegállapítani. Így sem a munkáltatót, sem a munkavállalót adó- ésjárulékfizetési kötelezettség nem terheli, az adóalapot sem kell módosítani.Végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...akamatkedvezmény 1,19-szerese. Az így számított adóalap 16 százaléka a személyijövedelem­adó, 27 százaléka az egészségügyi hozzájárulás, amelyet a kft.-nekkell megállapítania, bevallania és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó rész;– ha az előbbi feltételek bármelyike nem teljesül, akkor azegész összega dolgozó munkaviszonyból származó adó- és járulékkötelesjövedelmének minősül.Az adómentesség érvényesítése szempontjából lakáscélúfelhasználásnak minősül:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó tagmunkaviszonyban van, a kapott kamatot összevont jövedelemként terheli az szjaés a társadalombiztosítási, ill. munkaadói járulék, ha tagi jogviszonyban van,akkor is összevonandó jövedelemként terheli az szja és a 11 százalékosegészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik.Ha a munkavállaló nem jogosult az adómentes támogatásra, akkor az egész összega dolgozó munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének minősül.A törvény 2005-től előírja, hogy a lakásszerzéshez adottmunkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
1
2