Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségű, az így megállapított adó nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének 10%-át. Ezen kamatot tehát 10% szja terheli, tb-járulék és szociális hozzájárulási adó a kamatra nem merül fel.Az Szja-tv. 2. § (5) bekezdése azt írja elő, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatást igénybe vevő részére elektronikus úton megküldött számla is, amennyiben ő ehhez a számlázási módhoz hozzájárul. (Mivel a törvény e körben külön formalitást nem ír elő, ez a hozzájárulás megvalósulhat akár hallgatólagos beleegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely

Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – külön­megállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség a vállalkozó székhelye, telephelye szerinti településen áll fenn. A kérdésben említett esetek kapcsán tehát valójában arra kell válaszolni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.