Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...költségnemenként,– a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint– a közös költségekhez való hozzájárulás összegét – a tulajdonostársak nevének a feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Törvényes zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a hátralékos bérlővel szembeni követelése rendezése érdekében a bérleményt lezárta, és ezzel a bérleményben lévő vagyontárgyak (áruk és eszközök) elszállítását megakadályozta, feltételezve, hogy a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Fizetési meghagyásra fizetett összeg beszámítása

Kérdés: Követeléskezeléssel foglalkozó pénzügyi vállalkozás a nyilvántartásában szereplő követelésből – ami tőke, kamat és költség (összesen 1 millió forint) – egy részt fizetési meghagyás kibocsátásával (200 ezer forint tőke + járulékai) kíván behajtani. Az adós a jogerős FMH-ra megfizet 220 ezer forintot. Hogyan kell elszámolni a megfizetett összeget? Először a jogerős részre, vagy a teljes tartozás alapján a költség-kamat-tőke sorrend szerint?
Részlet a válaszából: […] ...egy részét behajtani. A kötelezett a jogerős fizetési meghagyási határozat alapján fizetett, feltételezhetően a 200 ezer forint tőke és járulékai nem teljes összegét. Számunkra így egyértelmű, hogy a 200 ezer forint tőke és járulékai összegéből a kötelezett 220...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.