Saját vállalkozásban végzett beruházás – elhasználódott eszközök

Kérdés: Saját vállalkozásban végzett beruházáshoz kapcsolódóan, amely az Áfa-tv. szerint nem minősül saját rezsis beruházásnak, mert a munka nagy részét anyaggal együtt külső vállalkozók végzik, azon eszközbeszerzések, amelyek a beruházás során „elhasználódnak” – pl. ecset –, és azok, amelyek igazából nem épülnek be az előállított eszközbe – pl. sitteszsák, csiszolóvászon stb. –, hova könyvelendők? Azokat az eszközöket, amelyeket használja a vállalkozás a beruházás megvalósításához, azért és akkor szerezte be azokat, de akár későbben is tudja használni, pl. fúrógép, azok önálló tárgyi eszközök lesznek – főként kis értékű eszközök beszerzésére gondolok –, az értékcsökkenést hogyan „jelenítjük meg” a beruházás értékében? Az egyes havi áfabevallásban kiegészítő adatként fel kell tüntetni a tárgyi eszköz beszerzése után levonható adó összegét. Ez az Szt. szerinti saját beruházás esetében hogyan jelenik meg? Év közben anyagbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást könyvelünk, majd a beruházás befejezésével vagy év végével vezetjük át a beruházásszámlára, de akkor már az adott időszak áfabevallásában nem szerepelnek a számlák.
Részlet a válaszából: […] ...főbb költségelemek, amelyeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell könyvelni:– a közvetlen munkabér és a közvetlen bért terhelő járulékok;– a beruházáshoz felhasznált anyagok beszerzési értéke, mint anyagköltség, ideértve a beruházás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Részlet a válaszából: […] ...tevékenységekre felosztani lehessen, mindenképpen indokoltnak tartjuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyetértő hozzájárulását megkérni.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési tartalék nem oldható fel a teljes bekerülési értékkel, csak annyi összeggel, amelyet az egyén vállalkozó pénzügyileg rendezett. Az Szja-tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeg akkor vezethető ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Munkaruha költségkénti elszámolása

Kérdés: Hogyan és mikor kell költségként elszámolni a munkavállalóknak adott munkaruhát? Ha év közben kapja a munkavállaló, és a használatának a lejárata a következő évben van, akkor a költségként elszámolt összeg időbelileg elhatárolható?
Részlet a válaszából: […] ...munkaruha eszközök közé való besorolásánál is az Szt. 23. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a munkaruhát, ha a vállalkozási tevékenységet legfeljebb egy évig szolgálja, a használatba vételig készletként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Anyavállalatnál önköltségszámítás

Kérdés: Gazdasági társaság éves beszámoló készítésére kötelezett annak okán, hogy anyavállalatnak minősül. Az éves beszámoló számszaki értékhatáraitól messze elmarad (árbevétele és létszámadata is). Emellett árbevétele az 1 milliárd forintot és költségei (költségnemei) az 500 millió forintot meghaladja. Kötelezett-e a társaság önköltségszámításra, elkerülhető-e ez a kötelezettség, ha csak anyavállalat mivolta miatt kell éves beszámolót készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 14. §-ának (7) bekezdése egyértelműen fogalmaz. Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony keretében munkát végző személyt foglalkoztat, akkor a biztosítási jogviszonyt terhelő társadalombiztosítási járulékot főszabály szerint meg kell állapítania és le kell vonnia. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Nullára leírt eszközön végzett értéknövelő beruházás

Kérdés:

Van egy nullára leírt eszköz 14,5% leírási kulccsal, amelynek a bekerülési értéke 30 M Ft volt. Értéknövelő beruházást hajtunk végre, amelyet támogatásból finanszírozunk. Az értéknövelés összege 20 M Ft, amely 100%-ban kapott támogatásból valósul meg. Az értéknöveléssel 50 M Ft-ra nő az eszköz bruttó értéke, a nettó érték pedig 20 M Ft lesz [Szt. 48. § (1) bekezdés]. Helyesen járunk-e el, ha a leírási kulcsot nem változtatjuk meg, és az értéknövelés után 7,25 M Ft éves értékcsökkenést számolunk el? Jól gondoljuk, hogy az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatást illetően is 7,25 M Ft-ot kellene feloldani évente?

Részlet a válaszából: […] Formailag helyesnek tűnik a kérdés szerinti levezetés, beleértve az elhatárolt támogatás feloldását is.A kérdés szerinti eszközt az értéknövelő beruházás megkezdése előtt is használták, megelőzően az eszköz bruttó értéke és ezzel azonos összegű terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

"Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
Részlet a válaszából: […] ...javasolható, egy értékbecslővel meg lehetne állapítani, hogy mennyi lehetett a bútoroknak az aktuális szokásos piaci értéke.2. Az anyag, áru beszerzésére fordított kiadás értéke főszabályként a beszerzéskor költségként elszámolható, így az ilyen "készlet kivezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag);– használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha);– 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök;– áruk (kereskedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Vagyonértékű jog ellenértéke

Kérdés: Társaságunk visszavonuló áfaalany egyéni vállalkozótól megvásárolná bejáratott kereskedelmi ügyletét. Az ügyfél három tételt foglal magában: az eladó a saját tulajdonú üzlethelyiséget magánszemélyként értékesítené, az árukészletet vállalkozóként áfás számlával adja el, a tevékenység bejáratottságára, ismertségére, kedvező elhelyezésére hivatkozva kér egy meghatározott összeget. Az ügylet nem anyagiakban megtestesülő "üzleti értéke" valójában minek tekintendő, hogyan kell számlázni, áfaköteles-e, és hogyan számolhatjuk el ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint külön-külön kerül értékesítésre a tevékenység helyszíne, illetve a tevékenység eszközei (árukészlet), de a kereskedő nem kerül értékesítésre. Így üzletág-értékesítésről nem beszélhetünk, a bejáratottság, ismertség ellenértéke üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.
1
2
3