Külföldinek adott előleg

Kérdés: Adott előleggel kapcsolatban kérek tájékoztatást. Egy magyarországi bejegyzésű, külföldi tulajdonú kft. egyre gyakrabban és nagyobb összegben ad külföldi cégeknek áruvásárlási előleget. Az adósok az összegeket év végén ugyan visszaigazolják, de – úgy gondolom – ezek inkább kölcsönök lehetnek, esetleg a pénzkivétel egy módja. Ilyen esetekre nem találtam semmilyen korlátozást vagy előírást a szakirodalomban. Meddig lehet ezt elhúzni, illetve mit lehet tenni ebben az esetben? Nem tartom célszerűnek, hogy egy vállalkozás éveken át előleg címén sokmilliós követelésekkel rendelkezik, és semmit nem tesz a rendezésükkel kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy az előleg fogalmára, értelmező rendelkezésére vonatkozóan nincs törvényi előírás. Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján előlegről akkor van szó, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy igen.A kft. ingatlanvásárlása 2009-ben megtörtént, az adásvételtaz ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Így az ingatlan beszerzését 2009-benberuházásként el kellett számolni, és ha az ingatlant rendeltetésszerűen -saját célra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Értékesítés szóbeli megállapodás alapján

Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
Részlet a válaszából: […] ...kezdeményezésén túlmenően azonban vannak a pórul járt kft.-nek számviteli feladatai is.A kérdésből kitunik, hogy a kft. a megrendelt árut az "Y" kft.-nek leszállította és számlázta is azt, különben nem lenne a megfizetett adókkal problémája. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] ...bizományba átvett áruk elszámolásával a Számviteli Levelek 15. számában a 289. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk, bemutattuk a bizományi ügyletek könyvviteli elszámolásának általános szabályait. Itt a könyvviteli elszámolás gyakorlatát mutatjuk be. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Exportbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés, 29. §-ának a) pontja], az adó alapja pedig minden olyan költség (így a bizományi díj is), amit a külföldinek az áru megszerzéséért fizetnie kell [Áfa-tv. 22. § (3) bekezdés b) pont].Kétségtelen ugyanakkor, hogy a bizományos nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...szintén beszélhetünk termékértékesítésről.Importról viszont – a vámtörvény 1. § 18. pontja szerint – akkor van szó, ha a vámárut a vámhatáron át beszállítják, vagy egyéb módon bejuttatják. Importbizománynál tehát az a kérdés, hogy a vámáru beléptetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.