Visszáru vagy visszavásárlás

Kérdés: Társaságunk fő profilja nem veszélyes hulladék gyűjtése, de foglalkozunk hulladékgyűjtő edények értékesítésével is, használt és új gyűjtőedények értékesítésével egyaránt. A gyűjtőedényeket áruként értékesítjük. Egy korábbi vevőnk a vásárlást követő két éven túl szeretné a gyűjtőedényét – amit addig rendeltetésszerűen használt – a részünkre visszajuttatni. Társaságunk vállalta, hogy visszavásárolja tőle a gyűjtőedényt, ami minőségileg kifogástalan állapotban van. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell helyesen elszámolni? Visszáruként könyveljük az értékesítés nettó árbevételét csökkentve, visszáruszámlát kiállítva a vevőnek, esetleg a vevő számlázza ki azt részünkre? Visszárunak minősülhet-e több év eltelte és rendeltetésszerű használat után?
Részlet a válaszából: […] ...valós összképet biztosító tájékoztatás követelményéből az következik, hogy a korábban eladott gyűjtőedény visszavételét a visszárura vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...és természetesen terv szerinti értékcsökkenést nem számolhat el, mivel a továbblízingelés miatt a munkagépet a könyveiből eladott áruk beszerzési értékeként ki kell vezetnie.Az ügyfél a továbblízingelés érdekében lízingszerződést köt a gazdával....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Visszlízing beszerzési értéke

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
Részlet a válaszából: […] ...követelményével. (Jelenlegi USD-, illetve euróárfolyamok mellett az ügylet mintegy 16 millió forintnak megfelelő veszteséggel fog zárulni.)A kínai cégtől történő beszerzést a vásárolt készletek (áruk) között kell kimutatni, mivel a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a lízingbe adónál= a visszavételi piaci érték könyvelése: T 91-92 – K 198,= az áfa nélküli visszavételi értéken az eladott áruk beszerzési értékének helyesbítésével a készletre vétel könyvelése: T 261 – K 814,= a helyesbítő számla könyvelése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerint, ha a lízingbe vevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbe adó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni.Adós maradt azonban a törvényi szabályozás azzal, hogy a lízingbe vevő ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Visszlízing: az eladási ár elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk nyomdagépet vásárolt külföldről saját gazdasági tevékenységének végzéséhez. Üzletpolitikai döntés alapján ezen gép vonatkozásában visszlízingszerződést kötött egy lízingcéggel, amelynek során a gépet az eredeti vételár 90 százalékáért eladta a lízingcégnek, majd a szerződés alapján azt visszalízingelte. Kérdés, hogy a tranzakció során a lízingcégtől kapott ellenérték mint egyéb bevétel után kell-e kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...NKA-tv. 5/A. §-ának (1) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja az NKA-tv. melléklete szerint kulturálisjárulék-köteles termékek és szolgáltatások értékesítésének az Szt. szerint az üzleti évben elszámolt bevétele. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy törvényellenesen jár el a lízingbeadó, a kérdező – ebből következően – helytelenül.Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazza a pénzügyi lízing fogalmát, az Szt. 72. §-ának (3) bekezdése pedig megadja az elszámolás módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.