Telephelynek minősül-e az eltérő településen lévő saját tulajdonú ingatlan?

Kérdés: Részvénytársaságunk fő tevékenysége 6420 Vagyonkezelés. Az általunk nyújtott számviteli szolgáltatást igénybe vevő két kft. fő tevékenysége 6832 Ingatlankezelés, valamint 6832 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mindhárom gazdasági társaság székhelye Mosonmagyaróvár, a saját tulajdonú egységeik, amelyek bérleti formában üzemelnek, a városon kívüli településeken vannak, nem telephelyeik. Keletkezik-e helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségük a bérleti formában üzemelő, székhelyen kívüli településeken?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a székhely szerinti településtől eltérő településen lévő, bérbe adott, saját tulajdonú ingatlan telephelyet keletkeztet-e az iparűzésiadó-kötelezettség szempontjából, függetlenül attól, hogy ezen ingatlan a cégnyilvántartásban nem szerepel telephelyként. A Htv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Iparűzési adó komplex megosztása kivaalanyoknál

Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adó (kiva) alanya a Tao-tv. 5. számú melléklete 15. pontja szerint nem alanya a társasági adónak, ezért rá a társasági adó személyi hatálya általánosságban nem terjed ki (néhány Tao-tv.-beli rendelkezés azonban a kivaalanyra is irányadó). Ebből valóban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Bérelt termőföldet más műveli (hipa)

Kérdés: Az általam könyvelt társaság termőföldet bérel egy településen, azonban a mezőgazdasági munkaműveleteket (valamennyi munkát: így a talaj-előkészítést, vetést, növényvédelmet stb.) nem a társaság vagy annak munkavállalója, hanem szerződéssel más vállalkozás végzi. A társaságnak ilyenkor keletkezik-e telephelye a bérelt termőföld helye szerinti településen, és ha igen, akkor milyen módon kell az adóalap-megosztás során eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelyén és telephelyén terheli iparűzésiadó-kötelezettség.A telephely fogalmát – a Htv. vonatkozásában – a törvény értelmező rendelkezéseket tartalmazó 52....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...91-92 – K 198, külön tételben az áfa: T 467 – K 311, továbbá a visszavételi értéken a készletre vételt is könyvelni kell az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével: T 261 – K 814.A lízingbe vevő a lízingszerződés lejárat előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...évi C. törvény 39. § (2)bekezdése szerint, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területénvégez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – atevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...idején a dolgot nem idegenítheti el, és nemterhelheti meg. Ilyen megkötés ingatlan adásvétele esetén természetes,kereskedelmi áruk esetében a tulajdonjog fenntartása az ellenérték pénzügyirendezéséig a gazdasági tevékenység ellehetetlenüléséhez vezethet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Vagyonszerzési illeték számlázása

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen az, hogy a lízingbe adórakivetett és az általa megfizetett vagyonátruházási illetéket nem lehet áfávalnövelten – mint járulékos költséget – továbbszámlázni.Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 27. §-ának (1)bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
Részlet a válaszából: […] Társaságiadó-alanyok esetében az új tehergépkocsi beszerzése alapján elszámolt beruházással akkor csökkenthető (nem kötelező) az adóalap, ha a tehergépjárművet a műszaki berendezések, gépek, járművek között veszi nyilvántartásba az adózó. Ennek az a feltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.