Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt igazolnia (nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni).A leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülő eszközöket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában az alapító rögzített....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szabályozza (a számviteli politikában ezek közül lehet választani). Ezen előírás szerint a vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a számviteli törvény 47-50. §-a szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Kiválásos beolvadás

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...eléggé szűkszavúan fogalmaznak. A Ptk. szerint a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak. Az átalakulási tv. (a 2013. évi CLXXVI. törvény) 18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll, vagy– ha a tagok, az alapító a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...volt kötelezett, akkor ezt legkésőbb a kataalanyiság megszűnését követő év február 25-ig meg kell fizetnie. Miután ezzel lezárult a kisadózók tételes adója szerinti adóalanyiság, az adóalany – attól függően, hogy milyen vállalkozási formában működik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Átalakuláshoz kapcsolódó bevallások

Kérdés: A bt. átalakul kft.-vé. A kft.-vé átalakulás bejegyzése október 1-jével megtörtént. Kérem tájékoztassanak a bt.-t lezáró számviteli beszámoló határidejéhez kapcsolódó bevallásokról, munkaügyi teendőkről! Mely bevallásokat milyen határidővel kell leadni?
Részlet a válaszából: […] ...ír elő (például az átalakuláskor). A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról(társasági adó, különadó, helyi iparűzési adó stb.) a számviteli törvényben abeszámoló elkészítésére előírt határidőn belül, azaz az átalakulás napjátkövető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...A jellemzően pénzmozgáshoz nem kapcsolódó – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – követelések (elsősorban az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó – fizetendő áfát nem tartalmazó – követelések, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.