Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében az alábbi szerződést kötötték (kivonatosan):
A nem magánszemély gazdák vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 l terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk mezőgazdasági munkagépeket ad használatba minden gazdának külön-külön. A gép tulajdonjoga azonban a keretszerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig fennmarad. Ha a gazda a vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor az 5. évet követő összesítés után a mezőgazdasági munkagép térítésmentesen kerül a tulajdonába. A mezőgazdasági munkagép értéke általában a keretszerződésben vállalt összmennyiség összértékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a mezőgazdasági munkagépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében vásárolta meg. A lízingszerződésben rögzítették, hogy a lízingelt mezőgazdasági munkagépet az ügyfél vevő partnere (a gazda) használja. A mezőgazdasági munkagép fent ismertetett "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? Illetve a munkagép 5. év végi tulajdonjog-átruházásának milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...és természetesen terv szerinti értékcsökkenést nem számolhat el, mivel a továbblízingelés miatt a munkagépet a könyveiből eladott áruk beszerzési értékeként ki kell vezetnie.Az ügyfél a továbblízingelés érdekében lízingszerződést köt a gazdával....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Engedmény árban, áruban

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.
Részlet a válaszából: […] ...minősíti, és utólag a 27 százalékos áfát megfizetteti.Ha a szállító üzletpolitikai célból az árengedményt úgy adja, hogy az árut 0 Ft értéken adja, akkor ez egyértelműen térítés nélküli átadás-átvétel, amelyet piaci értéken kell készletre venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke közötti különbözet, amelynek a társasági adóját az üzletág átruházója a tárgyévben fizeti meg, a helyi iparűzési adó alapja meghatározásakor az üzletág-átruházás – fentiek szerinti korrigált – árbevételét is számításba kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...A számlában adott engedménnyel csökkentett összeget (a 95 százalékot) kell az eladónál árbevételként, a vevőnél az anyag, az áru számlázott bekerülési értékeként számításba venni (a magánszemélynél is). A társasági adó alapjának meghatározása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany -vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged átárumintát és kis értékű ajándékot. Ez a szabály független attól, hogy azimportbeszerzés kapcsán az adott termékre fizettek-e áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Könyvelés – szerződés szerint vagy számlakibocsátáskor

Kérdés: Építési vállalkozó 2009. évben építési engedélyhez kötött, fordítottan adózó beruházásra kapott megbízást, amelyet 2009 decemberében átadott. A szerződés szerint részszámlák, illetve végszámla kibocsátására volt jogosult a vállalkozó. A végszámlát – a decemberi tényleges átadás ellenére – 2010. 01. 04-i teljesítési időponttal állította ki. A végszámla összegéből – garanciális visszatartás címén – a vállalási ár 10%-a levonásra került, pénzügyi rendezése 5 év múlva várható. A szerződéshez kapcsolódó alvállalkozói számlák és anyagbeszerzések – egy alvállalkozó kivételével – 2009-ben elszámolásra kerültek. Hogyan járunk el helyesen? Ha a végszámla teljes összegét 2009. évi bevételként számoljuk el? A 2010-ben benyújtott alvállalkozói teljesítmény számláját is? Vagy a számlára feltüntetett teljesítési időpontot vegyük figyelembe? Nem sértjük meg az óvatosság elvét, ha a garanciális visszatartásra kerülő 10%-os összeget 5 évig követelésként mutatjuk ki? Nem lenne célszerű a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján az értékesítésárbevételét a szerződés szerinti teljesítés időpontjával (időszakában) kellelszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elfogadott, elismert -áfa nélküli – összegben, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...kivetett vámok, adók,illetékek és más kötelező jellegű befizetések,– az első Közösségen belüli rendeltetési helyig felmerülőjárulékos költségek, így különösen a biztosítási, a közlekedési költségek.A hivatkozottak alapján a magyar kft.-nek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...75. §-a (6)bekezdésének előírásából (ha az exportértékesítés devizában meghatározottellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatássalegyenlítik ki...), az egyértelműség érdekében a 48. § (7) bekezdésének c) pontjais...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.