Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a beolvadó és az átvevő (beolvasztó) társaságok egymás közötti gazdasági kapcsolatából következően (például áruszállításból) követelése van a másik társasággal szemben, és ebből adódóan a másik társaságnak kötelezettsége van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Végelszámoláskor a tulajdonosnak átadott ingatlan

Kérdés: Belföldi székhelyű 3000 E Ft jegyzett tőkével rendelkező gazdasági társaság végelszámolási vagyonmérlegében a székhelyként szolgáló épület-ingatlan könyv szerinti értéke 0 Ft, a saját tőke elemei között az eredménytartalék értéke szintén 0 Ft. Az épület-ingatlan becsült piaci értéke 30.000 E Ft. (Az ingatlan azért nem rendelkezik maradványértékkel, mert a társaság által történő megszerzése a 2000. évi C. törvény hatálybalépése előtt történt, ezért az épület 0 Ft-ra amortizálódott.) A végelszámolási vagyonmérlegben a saját tőke fedezetét 3000 E Ft pénzeszköz biztosítja. Kérjük szakmai véleményüket, hogy az Szja-tv. 68. §-a alapján – a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése során – a gazdasági társaság egyedüli természetes személy tulajdonosának lesz-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége, ha átveszi a 0 Ft könyv szerinti értékkel rendelkező épület-ingatlant, amelynek egyébként a piaci értéke 30.000 E Ft. Az épület-ingatlan átadásáról kell-e a társaságnak számlát kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadóját (27.300 E Ft 15%-a = 4095 E Ft), a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 15,5%-os szociális hozzájárulási adót (az adófizetési felső határig) (27.300 E Ft 15,5%-a = 4231,5 E Ft), az adókötelezettségeket be kell vallania és be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...törvényben nevesített különbözeteket. Ilyenek lehetnek:– a beolvadással egyidejűleg új tagok léphetnek be, azok vagyoni hozzájárulása eszközönként, sajáttőke-elemenként;– a meglévő tagokat terhelő pótlólagos hozzájárulások;– (itt nem, de) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel a tagonként jóváhagyott osztalék, az osztalékot – az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után – az Art. előírásainak megfelelően megadózza, az adókat bevallja, az osztalékot pedig kifizesse. (Elképesztő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll, vagy– ha a tagok, az alapító a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...átvezetni az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve a jegyzett tőkét növelő tételként.Nem pénzbeli hozzájárulásVáltozott a Gt.-nek a nem pénzbeli hozzájárulás tartalmára vonatkozó definíciója, továbbá rendelkezésre bocsátásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg, a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál, a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit, vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközként, forrásként, a negyedik oszlop az első három oszlop összege. A kft. vagyonmérlegének utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.