4 talált cikk a szamviteli , követelmény , szolgáltatás , számvitel , számla , költség , bevétel , szerző , számviteli politika , nyilvántartás , áru kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés:

Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett – a számviteli politika részeként – olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?

Kérdés: A Számviteli Levelek 253. számában az 5188. kérdésre adott válasz a mérlegfordulónapot követően kibocsátott vagy beérkezett számlák helyes számviteli nyilvántartásba vételét részletezi. Kérem, szíveskedjenek egyértelművé tenni, hogy mi az az időpont, amíg a fordulónap után beérkezett vagy kibocsátott (előző évi teljesítést tartalmazó) számlákat árbevételként a vevőnél, költségként a szállítónál nyilvántartásba kell venni, és nem elhatárolásként könyvelni.

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?