5 talált cikk a támogatás , szolgáltatás , EKR , támogatás elszámolása , áru kifejezésre

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?