Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...módjában is. Legegyszerűbb, ha az elkészült szerszám eladási árát számlázzák, a gyártónak fizetett vételárat pedig az eladott áruk beszerzési értékeként mutatják ki (anyagonként történő nyilvántartás esetében is). Ezzel egyetértünk, és ezt javasoljuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a számviteli előírások nem megfelelő ismerete, az ingatlan-nyilvántartás előírásainak számviteli előíráskénti kezelése, a nem létező vagyontárgy könyvekbe való felvétele a kérdésben leírtak alapján a számviteli fegyelem, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...végző munkavállalók felújításra fordított munkaidejükre járó munkabérét bérköltségként, a bérköltségre jutó szociális hozzájárulási adót bérjárulékként (T 521 – K 4711, T 561 – K 463-8) kell elszámolni;– a javításhoz, felújításhoz felhasznált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Szállodák átadása üzemeltetésre

Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelmében idéztük a kérdést, ami tele van ellentmondással. A megfelelő válasz megadásához néhány témát a helyére kell tenni! A bizonylati elv alapján mindazt, amire a kérdések irányulnak, az üzemeltetési szerződésben kell részletesen szabályozni, nevesítve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet a válaszából: […] ...követő 30 napon belül – a személyi jövedelemadó, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó kivételével – valamennyi adó-, járulék- és hozzájárulási kötelezettségéről bevallást kell benyújtania az adóhatósághoz.A személyi jövedelemadóról, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...91-92 – K 198, külön tételben az áfa: T 467 – K 311, továbbá a visszavételi értéken a készletre vételt is könyvelni kell az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével: T 261 – K 814.A lízingbe vevő a lízingszerződés lejárat előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdések valójában sugallják a választ is! Az anyavállalati hozzájárulás feltételéből az következik, az ügyvezető használatra a személygépkocsit csak akkor kapja meg, ha annak megvásárlásához 500 ezer Ft-ot a céghez befizet. Mivel két tulajdonosa ugyanazon autónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...aközvetlen munkabérek kiegészítő fizetései, bérpótlékai, az így számított összesbér utáni társadalombiztosítási, munkaadói járulékok, egészségügyi, szakképzésihozzájárulások stb.;– a kísérleti fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy törvényellenesen jár el a lízingbeadó, a kérdező – ebből következően – helytelenül.Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazza a pénzügyi lízing fogalmát, az Szt. 72. §-ának (3) bekezdése pedig megadja az elszámolás módját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.