12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Romos lakóépület felújítása, átalakítása
Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
2. cikk / 12 Kibontott anyagok értékesítése
Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
3. cikk / 12 Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése
Kérdés:
Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
4. cikk / 12 Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
5. cikk / 12 Parkoló építése
Kérdés: 2009. év végén a társaság vásárolt egy ingatlant, amelyet – kisebb átalakítások után – 2010. 4. 1-jével üzembe helyezett, irodaként bérbe adta. Az ingatlan egy parkolóval rendelkezett, mellette kerttel. A társaság vezetése úgy döntött, hogy a kertet megszünteti, és kiépít egy másik parkolót a helyén. Hogyan helyes elszámolni a parkolóépítés költségeit? Költségként egy összegben elszámolni? Az ingatlan értékéhez hozzá kell aktiválni?
6. cikk / 12 Egyéni vállalkozáshoz használt tárgyi eszköz
Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki kizárólag ingatlan (épület) bérbeadásával kíván foglalkozni (áfaalany) mint magánszemély, teljes egészében banki hitelből vásárolt lakóingatlant. Az adásvételi szerződésben – ingatlanszakértő által becsült módon – külön-külön szerepel a lakóépület, a telek és egy 50 m2-es melléképület. Ezt a melléképületet akarja a magánszemély egyéni vállalkozásába bevinni, és bérbeadás útján hasznosítani. Véleménye szerint a költségek (ideértve a kamatráfordítást is) a becsült értékek arányában megoszthatók és elszámolhatók az egyéni vállalkozásban. A melléképületet a bérbe vevő kft. alakítja át, számolja el annak a költségeit, a megállapodás alapján, mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást. Az átalakítás során biztosítva lesz az elkülönült áram, víz, fűtés és egyéb működéssel kapcsolatos költségek mérése. Ezen költségeket vagy a bérbeadó fizeti és számlázza tovább, vagy a mérők a kft. nevére kerülnek, és így azt közvetlenül a kft. rendezi. Helyes a fenti gondolatmenet?
7. cikk / 12 Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága
Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
8. cikk / 12 Felújítás vagy karbantartás
Kérdés: A társaságunkhoz apportként került ingatlanok központi fűtését a városi távhőszolgáltató biztosítja a saját hőközpontunkon keresztül. Erről a rendszerről az egyik ingatlan leválik, és gázfűtésre tér át. A korábbi fűtés elemei – a radiátorok – maradnak, csak a gázra történő átállás miatt kerül a rendszer átalakításra. Az ingatlannál gázkazánt, a kazánhoz réz fűtőcsöveket szerelnek be, gáztartályt állítanak fel, a gáztartálynak alapot készítenek. A felmerült díjak felújításként vagy karbantartásként számolandók el? Ha felújítás, akkor az ingatlan értékéből – mivel nem ismert a régi fűtési rendszer értéke – kell-e részleges selejtezést végezni, és ennek értéke hogyan állapítható meg?
9. cikk / 12 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
| Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
| Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
| Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
| Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
| Arány % | 20 | 80 | 100 |
10. cikk / 12 Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
