Befektetői részjegy értékesítése

Kérdés: Édesanyám után termelőszövetkezeti befektetői részjegyet örököltünk a testvéremmel közösen. Kértük az egyösszegű kifizetést, azonban közben kiderült, hogy a termelőszövetkezetet a vezetőség értékesíteni kívánja. Ennek tudatában kértük az egyösszegű kifizetés visszavonását, és azzal egyidejűleg kértem tagi felvételemet a termelőszövetkezetbe, mivel így a befektetői részjegyünk a sokszorosát érné. Az igazgatóság a tagi felvételemet elutasította, amelyet tudomásul veszek. Köteles vagyok-e eladni a befektetői részjegyet a termelőszövetkezetnek, vagy megtarthatjuk a testvéremmel, és igényt tarthatunk-e a termelőszövetkezet eladása során keletkező értéknövekményre?
Részlet a válaszából: […] ...nem szűnik meg. Ha a termelőszövetkezet eszközeit értékesítik, akkor tud a szövetkezet végelszámolással megszűnni. A szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül (az előbb említett módon) szűnhet meg. A szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...átalakulással kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség lenne, akkor avégelszámolási eljárás megszüntetését követően a beltag dönthetne a másgazdasági társasággá történő átalakulásról, az átalakulás során a tagi kölcsönemiatti követelése apportálásáról. Ez lehetne egy viszonylag olcsó módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni.Nézzük a kérdésben hivatkozott másik módszert! A társaság tulajdonosaiegy adott társaság sajáttőke-összegét csökkenthetik az átalakulás módszerévelis úgy, hogy kiválással új társaságot hoznak létre. Itt kell megjegyezni,nincsen jogszabályi akadálya annak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakul egyszemélyes kft.-vé. 2005-ben igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény miatt növelnünk kell-e átalakuláskor az egyéni vállalkozó 0771 bevallásában az adóalapot? (A bevallás kitöltési útmutatója alapján úgy látjuk, hogy nem.) A 2002/60. adózási kérdésre adott állásfoglalásuk szerint, amelyet az AEÉ 2002. évi 7. szám 59. pontja tartalmaz, egyéni cég átalakulása esetén az egyéni vállalkozóként igénybe vett kedvezményt nem kell visszafizetni az egyéni vállalkozó átalakulása esetén. 2007-ben is helytálló ez az értelmezés? Bizonytalanságunkat növeli az a tény, hogy a PM honlapján az Szja-tv. módosításai között az egyéni cég megszüntetésével kapcsolatos előírások is változnak. Egyértelmű, hogy most lett az Szja-tv.-ben is szabályozva, hogy a kisvállalkozói kedvezmény igénybevétele miatt nem kell az adóalapot növelni, mert az egyéni cég átalakulása nem számít megszűnésnek.
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni cég átalakul egyszemélyes kft-vé, akkor a2005-ben igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény miatt nem kell növelnieátalakuláskor az egyéni vállalkozói adóalapot. Ez a lehetőség a 2008. év előttirendelkezések között nevesítve nem szerepelt. A 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 144. §-a szerint a gazdasági társaságon kívüli,egyéb vállalkozó átalakulása során – ha az átalakulást törvényi előíráslehetővé teszi – a 136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Kölcsönkövetelés beolvadásnál

Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a kölcsöntartozás összegét. Az Szt. 139. §-a (5) bekezdésének előírása alapján -beolvadás esetén – az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (ez a zrt.)vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: Milyen költséget és ráfordítást kell az árbevételhez viszonyítani, ha az adózónak az adókötelezettsége keletkezését követő negyedik adóévben negatív az adóalapja? Ha az adózó átalakulással jött létre, és a tulajdonosi struktúrája nem változik 50 százalékot meghaladóan, akkor a korlátlanul elhatárolható veszteségek időtartama újból indul (átalakulás éve + 3 adóév)?
Részlet a válaszából: […] ...egyaránt.A Tao-tv. 17. §-a (8) bekezdésének rendelkezését utoljára a 2003-ban kezdődő adóév negatív adóalapjára az átalakulással létrejött adózó az átalakulás évét követő negyedik adóévtől köteles alkalmazni. A 2004-től kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság átalakulásakor jelentkező feladatok attól függően némileg eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.