Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...euróösszeget kell az átlagos devizaárfolyamon értékelni, hanem az eurószámlán lévő összes eurót. A másik eurószámlára történő átvezetés csak akkor történhet az átlagos euróárfolyamon, ha ugyanazon pénzintézet vezeti mind a két euróbankszámlát. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Osztalék euróban

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...euró mennyiségének meghatározása során számításba vett euróárfolyam és a valutapénztár euróárfolyama közötti eltérés miatt az átvezetés után a 4792. számlának egyenlege marad, amelyet árfolyam-különbözetként kell elszámolni.Ha a nettó osztalékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: A 3803. számú kérdésre válaszolva az utolsó bekezdésben azt írják, hogy "... és figyelembe kell venni az előleg könyvelésekor a 4661. számlára könyvelt összeget is: T 454 – K 4661." A 4661. számlának az előző könyvelési tétel miatt nincs egyenlege, akkor mit vezetünk át? Ha elírás történt, és a 4662. számla egyenlegét kell átvezetni (amin az előlegszámlán feltüntetett, forintban kifejezett levonható áfa szerepel), akkor az utolsó bekezdés utolsó mondata szerint milyen árfolyam-különbözetet kell a 4661/4662. számlákon elszámolni? További kérdésem: áfa szempontjából az eredeti kérdés szerint mi a teljes ügylet szempontjából a levonható áfa összege? Nyilvánvalóan más lesz az árfolyama az előlegszámlában szereplő levonható áfának, és más a tényleges teljesítésről szóló számlában szereplő áfának, emiatt módosítható az előlegszámla alapján levont áfa összege (különösen akkor, ha a két számla más-más áfabevallási időszakra esik)?
Részlet a válaszából: […] ...9. Tekintettel arra, hogy a 4661. számlánaz egyenleg (az 5. és a 6. tétel könyvelése után): 20 250-6625 = 13 625, a 8.tétel szerinti átvezetés után a T egyenleg 75, amelyet árfolyamveszteségkéntkell elszámolni: T 8762 -K 4661 75 Ft Az átvezetés után a 4661...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...összeg alapján kell a beváltásiárfolyamot meghatározni, majd a deviza csökkenésének elszámolásánál használtárfolyammal összevetve az átvezetési számlán az árfolyam-különbözetetmegállapítani. Ez esetben a forintra átváltott devizáért kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: A valutapénztárba a devizaszámláról vettünk fel eurót. A pénztáros kiadta a külföldi kiküldetésre a munkavállalónak, akinek utólag nem kell elszámolni a valutával, a bérében szerepel, adózik utána. Kérdés, hogyan kell ezt a gazdasági eseményt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...felvételkori választott devizaárfolyamon: T 382 – K 389;= a devizaszámla tényleges árfolyamán: T 389 – K 386;= árfolyam-különbözet az átvezetési számlán: T 8762 – K 389vagy T 389 – K 9762;– a külföldi kiküldöttnek elszámolásra átadott valuta:= elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás – meghatározott árfolyam alapján – forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszából: […] ...áfát is a ténylegesen fizetett összegben (T 455 – K 466), egyidejűleg megszüntetve az elkülönített számlákat (T 3682 – K 3681). Ezen átvezetések után, továbbá a számlázott érték és az előleg különbözetének kiegyenlítésekor a szállító számláján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.