Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...az adózott eredményt csak a könyvviteli számlák megnyitása után, 2024. január 1-jével lehet az eredménytartalékba átvezetni. Ezzel az átvezetéssel viszont a saját tőke negatív értéke megszűnik.Könyvelési tételek idősorrendben:– a 2023. évi adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...visszavásárlási értékét (a 12 millió forintot) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé kell átvezetni: T87591 – K 373,–az átvezetéssel egyidejűleg a lekötött tartalék is feloldásra kerül: T 414 – K 413.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

A jóváhagyott osztalékot nem könyvelték 2020-ban

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft. a 2019. évről szóló, 2020. 08. 31-én elfogadott beszámolójában arról döntött, hogy 1 millió Ft osztalékot fizet ki. A kifizetés csak 2022. 10. hónapban történik meg. A hiba, hogy 2020-ban a jóváhagyott osztalék nem került átvezetésre az eredménytartalékból a kötelezettségek közé. A 2020. évi beszámoló forrásoldala: saját tőke 4951 (jegyzett tőke 3000, eredménytartalék 1188, adózott eredmény 763), kötelezettségek 41, passzív időbeli elhatárolás 6, összesen: 4998 E Ft. Ebben az esetben a 2020. vagy a 2021. év könyvelésében kell az osztalékot előírni? 2021. évre 3 oszlopos lesz a kft. mérlege? És ha igen, mi kerül a középső oszlopba?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára felhasznált összeget. Nyilvánvaló, hogy ennek érdekében az osztalékról való döntéskor az eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékként kimutatott összege csökkenti fejlesztési tartalék címén. Ha a szándékot komolyan gondolták volna, akkor már ennek az átvezetésnek a 2016. évben év közben meg kellett volna történnie, például már 2016. 10. 16. előtt. Ez esetben sem lehetne elkerülni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen adóalap társasági adóval csökkentett összege az adózott eredmény, amely az adóévet követő évben az eredménytartalékba kerül átvezetésre, és onnan fizethető osztalék a magánszemély tulajdonos részére.Itt jegyezzük meg, 2019-ben a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...vételára: T 373 – K 478;– a vételárnak megfelelő összegben az eredménytartalék lekötése, a lekötött tartalékba történő átvezetése: T 413 – K 414;– a vételár készpénzzel történő kiegyenlítése: T 478 – K 384, 381;– az ingatlan piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...rendezése történhet a taggyűlés határozata alapján:– ha van tőketartalék, akkor a tőketartalékból az eredménytartalékba történő átvezetéssel, maximum a tőketartalék összegében (az átvezetéssel a tőketartalék negatív nem lehet!);– ha nincs tőketartalék, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Első konszolidáció hatásának megjelenítése

Kérdés: Az első konszolidáció hatásának megjelenítése hogyan jelenik meg az eredménykimutatásban az Szt. 124. §-ának (5) bekezdésében előírtak figyelembevételével, amikor a konszolidációs tételek az 1-4. számlaosztályban jelentek meg, továbbá a konszolidálás során a közbenső eredmények elhagyása további konszolidációs tételeket okozhat az 1-9. számlaosztályban? Kérek útmutatást a konszolidáció végrehajtásának sorrendjére vonatkozóan: tőkekonszolidáció, adósságkonszolidáció, vállalkozásokon belüli közbenső eredmények elhagyása, ráfordítások-bevételek konszolidálása esetében. A tőkekonszolidációnak része-e a konszolidációból származó mérleg szerinti eredmény? Hogyan függ össze a konszolidált eredménykimutatás mérleg szerinti eredménye, a saját tőke mérleg szerinti eredménye, a leányvállalati saját tőke változása, a konszolidáció miatti változások, valamint a külső tagok részesedése?
Részlet a válaszából: […] ...illetve külső tagok részesedéseként (a tárgyévi mérleg szerinti eredmény a következő évben kerül az eredménytartalékba átvezetésre, és akkor kerül megosztásra leányvállalati sajáttőke-változásként, illetve külső tagok részesedéseként).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Végelszámolás vagy felszámolás

Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsön miatt a cégnek a tagokkal szembeni kötelezettsége megszűnik, a tőketartaléknak az eredménytartalékba történő átvezetésével csökken a saját tőke negatív összege. Ezzel az eljárással azonban a ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...az eredménytartalékba visszavezetni!)Természetesen, az osztalékelőlegnek és a lekötötttartaléknak az eredménytartalékba történt átvezetésének nem csak avagyonmérleg-tervezetben, de a végleges vagyonmérlegben is annál a társaságnálkell szerepelni, amely társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
1
2
3