Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a számviteli előírások nem megfelelő ismerete, az ingatlan-nyilvántartás előírásainak számviteli előíráskénti kezelése, a nem létező vagyontárgy könyvekbe való felvétele a kérdésben leírtak alapján a számviteli fegyelem, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a bankszámlák bizonylatai általában nem egy időben érkeznek meg (egyidejű bizonylatérkezés esetén is célszerű), indokolt, hogy a 389. Átvezetési számla közbeiktatásra kerüljön (az a) ponthoz kapcsolódóan a könyvelési tétel: T 3862 – K 389);c) a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...– árfolyamnyereségként (T 3861 – K 9761), illetve árfolyamveszteségként (T 8761 – K 3861) kell elszámolni.(A bankszámlák közötti átvezetésnél eltekintettünk az átvezetési számla használatától.)4. A devizaszámlán az előbbi tétel után maradt devizának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.