10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása
Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok – egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában – a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
2. cikk / 10 Jegyzett tőke leszállítása után osztalékkivét
Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
3. cikk / 10 Tőketartalékból átvezetés az eredménytartalékba
Kérdés: Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése?
4. cikk / 10 Pótbefizetés elengedése
Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
5. cikk / 10 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
6. cikk / 10 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
7. cikk / 10 Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül
Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
8. cikk / 10 Pótbefizetés felső határa
Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
9. cikk / 10 Tőkekivonás negatív eredménytartalék mellett
Kérdés: A társaság a törzstőkét tőkekivonással kívánja leszállítani. A tőkeleszállításról szóló határozatot alátámasztó mérlegben a saját tőke/jegyzett tőke arány megfelel a törvényi előírásoknak, azonban a tőketartalék pozitív, az eredménytartalék negatív. Szükséges-e a tőkekivonás előtt a veszteség miatti negatív eredménytartalék rendezése az előbbiek figyelembevétele mellett? Amennyiben nem, akkor a negatív eredménytartalék arányos részét is ki kell vezetni a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget csökkentő tételként?
10. cikk / 10 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
