22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése
Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
2. cikk / 22 Nullára leírt eszközön végzett értéknövelő beruházás
Kérdés:
Van egy nullára leírt eszköz 14,5% leírási kulccsal, amelynek a bekerülési értéke 30 M Ft volt. Értéknövelő beruházást hajtunk végre, amelyet támogatásból finanszírozunk. Az értéknövelés összege 20 M Ft, amely 100%-ban kapott támogatásból valósul meg. Az értéknöveléssel 50 M Ft-ra nő az eszköz bruttó értéke, a nettó érték pedig 20 M Ft lesz [Szt. 48. § (1) bekezdés]. Helyesen járunk-e el, ha a leírási kulcsot nem változtatjuk meg, és az értéknövelés után 7,25 M Ft éves értékcsökkenést számolunk el? Jól gondoljuk, hogy az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatást illetően is 7,25 M Ft-ot kellene feloldani évente?
3. cikk / 22 Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje
Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
4. cikk / 22 Covid-19 miatti leálláskor értékcsökkenés elszámolása
Kérdés: A Covid-19 miatt hozott intézkedések kapcsán zárva tartó üzletek, irodák tárgyi eszközeinek értékcsökkenés-elszámolása leállítható-e a zárlat idejére mind számvitelileg, mind a Tao-tv. szempontjából? Mit kell tenni a leállás ügyében? Mik a teendők a számviteli politika tekintetében?
5. cikk / 22 Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag
Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
6. cikk / 22 Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása
Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
7. cikk / 22 Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
8. cikk / 22 Ingatlanok maradványértéke
Kérdés: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározásánál számításba kell venni a maradványértéket is. Mire kell tekintettel lenni – ingatlanok esetében – a maradványérték összegszerű meghatározása során?
9. cikk / 22 Több eszközhöz kapcsolódó támogatás, arányosítás
Kérdés: A kft. vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatott eszközök hasznos élettartama 3, 7, 10 és 30 év, maradványérték még nem lett megállapítva. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került, bevételként az eszközök értékcsökkenésével azonos mértékben lesz elszámolva. Az elszámolás módja: a támogatás összege osztva a támogatott eszközök könyv szerinti értékével. Az így kapott arányszámmal megszorozva az évenként elszámolt értékcsökkenést, kapjuk meg azt az összeget, amelyet időszakonként a passzív időbeli elhatárolásokból vissza kell vezetni a rendkívüli bevételek közé. Ha az eszköznél van maradványérték, a maradványértékre jutó támogatás az eszköz nyilvántartásból való kivezetéséig a passzív időbeli elhatárolások között marad. Másik lehetőség, amelynek során a halasztott bevételeket a hasznos élettartam alatt kell feloldani, ezért a maradványértékre már nem tartható vissza halasztott bevétel. Melyik megoldás a szabályszerű?
10. cikk / 22 Műemlék jellegű épület beszerzéséhez támogatás
Kérdés: Társaságunk műemlék jellegű épületet vásárolt, amelyhez fejlesztési célú támogatást kapott. A támogatás összegét elhatároltuk. Helyesen tettük? Mikor, milyen mértékben kell feloldanunk az elhatárolt halasztott bevételt, ha értékcsökkenést nem számolhatunk el az ingatlan műemlék jellege miatt?