Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...kell növelni. A felújított irodaépület rendeltetésszerű újbóli használatbavételekor ismételten meg kell állapítani az épület hasznos élettartamát, a hasznos élettartam végén várható maradványértékét, az évenként elszámolandó terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nemcsak számviteli, de matematikai hiányosságokat is mutat az a megfogalmazás, hogy a felújítás révén nem változott a hasznos élettartam, a leírási kulcs, a maradványérték, mivel a felújítás külön nem kezelhető, a felújítás bekerülési értékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Személygépkocsi leírási ideje – pénzügyi lízing

Kérdés: Ha egy 15.000.000 Ft+áfa értékű személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárol meg a kft., amelynél 3 év a lízing futamideje, és a lízingszerződés szerinti maradványérték 3 millió Ft, akkor kötelező a számviteli értékcsökkenési leírási kulcsnak 33%-nak és a maradványértéknek 3 millió forintnak lennie? Vagy a vállalkozó dönthet úgy, hogy 5 év alatt írja le, és a maradványértéket 5 millióban határozza meg? Kérném törvényi hivatkozással alátámasztani a választ.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenés összegét, mértékét. Ennek meghatározása során tekintettel kell lenni a hasznos élettartam várható időtartamára (a kft. mennyi ideig kívánja használni), a hasznos élettartam végén várható maradványértékére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Felújítás értékcsökkenésének elszámolása

Kérdés: Hogyan kell felújítás után értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz (például ingatlan) esetében vizsgálandó, hogy a felújítás eredményeként változik-e a tárgyi eszköz (az ingatlan) hasznos élettartama a korábbiakhoz képest, ha igen, akkor mennyivel, ha nem, akkor változik-e a maradványérték, ha ez sem, akkor biztos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...jellemzően csak az épületrészeknél, mint tárgyi eszközöknél indokolt számolni. Ha az ügyvezető arról nyilatkozik, hogy a hasznos élettartam végén a bontási és elszállítási munkák költségeivel azonos lesz az épületrész értéke, vagy az eszközt a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszából: […] ...veszik, a beruházási számláról abekerülési értéket átvezetik az ingatlan (tárgyi eszköz) számlára. Döntenek avárható hasznos élettartamról, a hasznos élettartam végén várható maradványértékről,és ezek függvényében az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Terven felüli értékcsökkenés értékesítéskor

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítés eredménye, akérdés szerinti példa esetében 500 veszteség.A tárgyi eszközök maradványértékét valóban a hasznosélettartam végén várható piaci érték figyelem­bevételével kell meghatározni. Amaradványérték így a terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Mikor nem szabad értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 52. §-ának előírásai szerint a tárgyi eszköznek ahasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülésiértékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközt előreláthatóanhasználni fogják. Az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Fejlesztési tartalék selejtezés esetén

Kérdés: 2004. március 1-jén saját tenyésztésből anyakocába állítottunk 30 db előhasi kocát 49 E Ft/db értéken, összesen 1470 E Ft értékben. A maradványértéket 34 E Ft/db összegben állapítottuk meg. Az anyakoca hasznos élettartama 4 év, az értékcsökkenési leírás alapja 15 E Ft/db, évenkénti leírás 3750 Ft/db. 2 db anyakoca 2004. október 1-jén hízóba állítással selejtezésre került. 2003. év zárásakor 2184 E Ft fejlesztési tartalékot képeztünk (az adózás előtti eredmény 25%-a). A 2004. évben tenyésztésbe állított 30 db anyakoca értékét fejlesztési tartalékból kívánjuk fedezni. Hogyan történik a tenyészállatok 2004. évi értékcsökkenési leírásának az elszámolása 2004-ben? És hogyan a 2 db hízóba állított anyakocáé? Mekkora lesz a 2004. évi társasági adónál az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételek összege az adott esetben?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztésitartalék-képzéssel a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredményt már 2003-bancsökkentették 2284 E Ft-tal. A beruházás, az adott esetben a tenyésztésbeállítás 2004. március 1-jével 1470 E Ft összegben megtörtént, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Ültetvénytelepítés aktiválása

Kérdés: Az ültetvénytelepítést a Számviteli Levelek 14. számában, a 277. kérdésre adott válasznak megfelelően könyveltük. Az ültetvény termőre fordult. Az ültetvény bekerülési értéke 44 millió forint, ebből 20 millió forint állami támogatás, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Hogyan számolunk értékcsökkenést? A termést hogyan tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...(T 124 – K 161). A rendeltetésszerű használatbavételtírásban dokumentálni kell. Ekkor kell megállapítani az ültetvény hasznos élettartamát(várhatóan hány évig fog az ültetvény termést hozni), a hasznos élettartamvégén a várható maradványértéket (ha a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.
1
2