Fővállalkozó alvállalkozói

Kérdés: Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzői alapján nem teljesülnek a közvetített szolgáltatással szembeni követelmények, függetlenül attól, hogy a fővállalkozó építési-szerelési munkát nem végez. (Nagyon ritka kivétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Alvállalkozó vagy szolgáltató?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] ...a fontos az elszámolás, az adóalap meghatározása során.Az alvállalkozó igénybevételét sok formában használják. Valójában csak az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódik.A helyi iparűzési adó alapja meghatározása során a Htv. 52. §-ának 32. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...egyik lehetséges (utókalkulációs) formáját tartalmazza, de nemzárja ki a 62. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét.Az építési-szerelési munkáknál – a 90-es éveket megelőzően -széles körben használták a központilag kialakított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Egyéni vállalkozó mint alvállalkozó

Kérdés: Építőipari vállalkozás egyéni vállalkozót, illetve céget bíz meg – saját munkaerő hiányában – a kivitelezéssel. A munkához az anyagot vagy teljesen, vagy részben biztosítja. Hogyan kell elszámolni a benyújtott számlákat? Csökkenti-e az iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor hogyan kell lebonyolítani a számlázást, hogy a befogadott számlák az iparűzési adónál levonhatók legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés sajátos szabályait a 402-405. §-ok tartalmazzák.Az építési szerződés alapján a vállalkozó (a kérdező társaság) építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Az alvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.