Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket, a telkesítést, az erdőt, az ültetvényt, az épületet, az egyéb építményeket, az üzemkörön kívüli ingatlanokat, sőt ezek tulajdoni hányadát is, és nem tekinthető önálló, különálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Önkormányzati feladatok ellátása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatok körében kialakult gyakorlat, hogy feladataik egy részét 100%-os tulajdonú gazdasági társaságok részére adják át. A feladatok finanszírozása eltérő módon, számla alapján dologi kiadásként, illetve havonkénti támogatás formájában pénzeszközátadásként történik. A feladat végrehajtásához szükséges tárgyi eszközöket is eltérő gyakorlattal biztosítják: haszonkölcsön-szerződés formájában (ingyenes használat), vagy üzemeltetésre átadás, vagy vagyonkezelésbe adás, térítés nélküli átadás, vagy bérleti díj formájában. Milyen feltételek mellett finanszírozható a "kiszervezett tevékenység" támogatásként, illetve hogyan értelmezhető az áfa­fizetési kötelezettség e tevékenység egészére (Áfa-tv. 65. §) a fenti megoldási módozatokban?
Részlet a válaszából: […] ...nem hatósági feladatok, hanem valamilyen tevékenység (példáulszemétszállítás, víz- és csatornahálózat üzemeltetése, épületek, építmények,parkok, utak üzemeltetése, karbantartása stb.), amelyet a társaságnak kellelvégeznie. A gazdasági tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Nullára leírt eszközök értékesítése

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszából: […] A kérdező két – egymástól érdemileg eltérő – kérdésre várválaszt. Kezdjük az egyszerűbbel! A számviteli törvény előírásaiból következik, amennyiben azeszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszközt (az adott esetbena gépkocsibeállót) rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli elszámolásokban nemértelmezhető. Így a kérdésben szereplő "ingatlan"-t is nevén kell nevezni: ezlehet épület, telek vagy építmény (térburkolat) stb.A közvetített szolgáltatás Szt. szerinti értelmezéséből azkövetkezik, a kérdező társaság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Amortizáció: bérbe adott tenyészállat

Kérdés: Hogyan kell az értékcsökkenést elszámolni a bérbe adott tenyészállatok után?
Részlet a válaszából: […] ...után következzen a társaságiadó-törvény vonatkozó előírása:A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja szerint az épület, építmény és ültetvény kivételével valamennyi bérbe adott tárgyi eszköz – így a tenyészállat – után is elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.