Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet a válaszából: […] ...hogy pótlólagos beruházás, épületfelújítás esetén is van egy időpont, amikor a pótlólagos beruházással létrehozott épületrészt (tárgyieszköz-részt), a felújított épületet rendeltetésszerűen hasznosítani lehet. Ez az időpont jellemzően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Részben használatba vett irodaház aktiválása

Kérdés: Társaságunk kb. 5,5 milliárd forint értékben felújít egy irodaházat. Az irodaház első emeletére már megkaptuk a rész-használatbavételi engedélyt, ami jogerőre emelkedett. Az irodaház egy épület. A számlákból nem különíthető el pl. az első emelet értéke, a hitelkamatok sem bonthatók meg. Mi a teendő ilyenkor, ha a már használatba vehető rész ki van adva, és bérleti díjat fizetnek? Mi legyen az aktiválás dátuma? Aktiválható-e egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...indokolteljárni:Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlanokközött kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett épületrészt is. Azirodaház egy része, például az első emelet tekinthető épületrésznek aszámviteli elszámolás szempontjából is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, hogy egyértelmű legyen a rövidválasz: nem fogadható el. Az eszközök nyilvántartásba vételével kapcsolatosalapvető szabályokat az Szt. tartalmazza, és nem a Tao-tv. A Tao-tv.-t az Szt.rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.