Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása

Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
  Eredeti Ráépített Új Arány %
Telek 50 50 100 10
Épület 150 750 900 90
Összesen: 200 800 1000 100
Arány % 20 80 100  
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...létezik. Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlanok közésorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, azegyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada,továbbá az ingatlanokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a földdel tartóskapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, atelek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörönkívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Karbantartás, vagy beruházás?

Kérdés: Cégünk a helyi önkormányzattól bérbe vett egy üzlethelyiséget, ahol ügyfélszolgálati irodát alakított ki. A helyiségben a padozatot, álmennyezetet, vizesblokkot, bejáratot, nyílászárókat, falburkolatokat, villamosvezeték-rendszert, fűtőtesteket lecseréltük. Elszámolhatjuk-e a felmerült költségeket karbantartási költségként, vagy ez inkább bérelt ingatlanon végzett beruházás? Hasonló munkálatokat végeztünk saját tulajdonú irodaépületünk ebédlőjében is.
Részlet a válaszából: […] ...el, akkor a felmerült költséget mint bérelt ingatlanon végzett beruházást kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként az ingatlanok között kell aktiválni.(Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolásával a Számviteli Levelek 5. szám 76...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Bérelt ingatlanon végzett munkák elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlan – üzlethelyiség – kialakításának költségeit (padlóburkolat, egyéb szakipari szerelés) miként kell elszámolni? Az üzlet nem lesz tulajdon, a ráfordításokat nem lehet elhozni, ha a bérlet felmondásra kerül.
Részlet a válaszából: […] ...kialakításával kapcsolatosan felmerült költségeket beruházásként kell elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor épületrészként az ingatlanok között – mint bérbe vett bérleményen végzett beruházást – aktiválni kell.Az évenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.