Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] ...amikor az első tojástermelési ciklus elkezdődik, és ettől az időponttól (a kérdés szerint az első év 12. hónapjától) kell az értékcsökkenést is elszámolni.A tenyészállattá történő átminősítéskor a 2. számlaosztályból az 1. számlaosztályba a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

"Újraértékelés" az egyszeres könyvvitelt vezetőknél

Kérdés: A bt. a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközökkel rendelkezik. Az 57. §-ra figyelemmel kell-e és mikor kell az egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nél az "újraértékelést" elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...vezetőknél sem kötelező, csak lehetőség. Ami a kettős könyvvitelt vezetőknél kötelező, az a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége a lízingbeadónak arra, hogy a lízingbe adott eszköz értéke után értékcsökkenést számoljon el.A lízingbevevőnek a rendeltetésszerű használatbavételkor a rá vonatkozó szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] ...azok az új Szt. szerinti bekerülési értéken, illetve az új Szt. szerint meghatározott terv szerinti (esetleg terven felüli) értékcsökkenéssel módosított (a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt) bekerülési értéken (könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
4
5