Értékben nyilván nem tartott ingatlan állományba vétele

Kérdés: Betéti társaság ingatlan-bérbeadást számláz. A bt. rendelkezik ingatlannal, amely 1998-ban egy meghiúsult adásvétel/eredeti állapot helyreállítása után nem került vissza a könyvelésbe. Mi a teendő ebben az esetben? Könyvelhető-e az adásvételi szerződésben lévő összeggel? Vagy hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani, és piaci értéken állományba venni? Adminisztrációs hibából származó többletként kell az egyéb bevételek között elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg elhatárolni? Elévülésig szükséges a taobevallásokat ellenőrizni? Mivel az ingatlan értéke jelentősen megváltozott, az mennyire befolyásolja az eredményre gyakorolt hatást? Várhatóan milyen adófizetési kötelezettséget fog eredményezni a társaság számára, ha visszakerül a könyvvezetésbe?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások nem ismerik az elévülést. Ezért az 1998. évi kivezetéskori bruttó értéken és elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel kell 2024-ben az eredménnyel szemben állományba venni, majd 1998-tól napjainkig terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] ...A rendeltetésszerű használatbavételkor – az Szt. előírása szerint – meg kellett határoznia az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, és azt el kellett számolnia a költségek között: T 571 – K 139, 149 [évenként 1,7 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Nagy értékű gépnél kártérítés?

Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
Részlet a válaszából: […] ...is, a 153 millió forintot, és nem 2018. évre, egyéb bevételként.Az Szt. 53. §-a alapján a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. A nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása

Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek már a cég megalakulásakor meg kell történnie.A számviteli politika része az amortizációs politika is, amelynek keretében az értékcsökkenés évenként elszámolandó összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi üzembe helyezése a rendeltetésszerű használatbavételkor: T 142 – K 161,= a lízingelt személygépkocsi terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása: T 571 – K 149;– a lízingdíj elszámolása – operatív lízing esetében – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartás szerinti értéke;– a nyilvántartás szerinti érték módosításai (a könyvelési adatok helyesbítése, terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása, visszaírása, céltartalék képzése, felhasználása, árfolyam-különbözetek stb.);–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott= alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,= értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Négy hónap után értékesített személygépkocsi elszámolása

Kérdés: Ha a vállalkozás személygépkocsit vásárol, és várhatóan négy hónapig kívánja használni, majd eladja, a készletek között kell-e kimutatnia? A vállalkozás személygépkocsit vásárol, várhatóan három évig fogja használni, de négy hónap után eladja. Eladás előtt át kell-e sorolni a készletek közé? A leírt esetekben a személygépkocsi le nem vont áfája az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése szerint arányosan levonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...levonható áfa figyelembevételével), a bekerülési érték és a maradványérték különbözetét – 4 hónapra arányosan – terv szerinti értékcsökkenésként kell elszámolni. (Értékesítéskor mint tárgyieszköz-értékesítést kell elszámolni.)Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...venni. Ez utóbbi esetben a fejlesztés során megvalósult eszköz(öke)t a támogatás milyen arányban finanszírozta. (Így például az éves értékcsökkenési leírás elszámolásakor csak a támogatással arányos költségnek megfelelő összeggel csökkenthető az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.