Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] ...(jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, majd elszámolja azt a költségek között legalább negyedévenként: T 571 – K 129, 139, 149...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...– K 466). A bruttó érték változása miatt valószínűsíthető, hogy változtatni kell az évenként elszámolásra kerülő, terv szerinti értékcsökkenés összegén, vagy a maradványértékén, vagy mindkettőn. A le nem vonható áfa levonhatóvá tétele, illetve a levont áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.