Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...át kell vezetni az üzemkörön kívüli járművek közé (T 144 – K 161). A rendeltetésszerű használatbavételkor kell a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét is meghatározni.A terv szerinti értékcsökkenési leírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...bevételként időbelileg elhatárolni. Az elhatárolt halasztott bevételt a magánszemély által átruházott ingatlanhoz kapcsolódóan, az értékcsökkenési leírással arányosan kell megszüntetni.Amikor a magánszemély az ingatlant a tartási szerződésben foglaltak szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni. Így például– a tárgyi eszközök (ideértve az üzemi konyhát magában foglaló épület arányos részét is) terv szerinti értékcsökkenési leírását az 571. számlán, bérelt tárgyi eszközök esetében csak bérleti díját az 522. számlán;– ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Tiszteletjegyek áfája

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?
Részlet a válaszából: […] ...nemcsak a fellépő művészek fellépési díja és annak járulékai tartoznak, de idesorolandó a fellépés helyének terv szerinti értékcsökkenési leírása, bérleti díja, a rendező, az elő­adásokon közreműködők, takarítók stb. díja és annak járuléka is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...a főkönyvi könyvelésen belül is – indokolt elkülönítetten gyűjteni– az épülettel kapcsolatos költségeket (az ingatlan terv szerinti értékcsökkenési leírását, az épület külső, belső karbantartásának költségeit stb.),– az épület üzemeltetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói osztalékalapot növelni kell az 1-3 éven belülbeszerzett tárgyi eszköz adóévben elszámolt értékcsökkenését meghaladó szerzésiérték– 100%-ával, a tárgyi eszköz egy éven belüli beszerzésekor,– 66%-ával, a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.