Saját tulajdonú ingatlan értékesítésének bevétele

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A saját tulajdonú ingatlant (épületet, egyéb építményt) is az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint a rendeltetésének, használatának alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A saját tulajdonú ingatlant is csak akkor lehet tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása

Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
Részlet a válaszából: […] ...a gépek, berendezések, az egyéb épületek, építmények között kimutatni, használati idejük függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírást, és annak az eredményre, a társasági adóra gyakorolt hatását megállapítani és önellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...– bár különböző okok miatt, de – tartósan lecsökkent, az Szt. követelményeivel az van összhangban, ha először terven felüli értékcsökkenést számolnak el, majd az így csökkentett értéket vezetik ki az állományból. (A terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] ...ha nem is ilyen egyértelműen.)Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján (egyezően a korábbi előírással) terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz értéke tartósan lecsökkent, mert az eszköz feleslegessé vált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.