Értékcsökkenés a jegyzett tőkével szemben

Kérdés: Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott jogszabályi hely alapján a vízitársulat 2010. január 1-jétől a kezelésében lévő vízi építmények bruttó értékeután értékcsökkenést a jegyzett tőkével szemben nem számolhat el. Ez azonbannem jelenti azt, hogy a vízi építmények értéke nem csökkent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Fejlesztés után találmányi díj

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?
Részlet a válaszából: […] ...[A kísérleti fejlesztés közvetlen költsége azSzt. 25. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján aktiválható, és maximum 5 év alattértékcsökkenési leírásként a költségek között elszámolható!]A kérdés szerint a fejlesztési fázis lezárása után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kezelésbevételéhez kapcsolódó kötelezettségként), és azokra azeszközökre vonatkozó elszámolási szabályokat alkalmazza (ideértve azértékcsökkenési leírás költségkénti elszámolását is).Ezen számviteli előírás alkalmazásának azonban az afeltétele, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésben eladási tilalmat kikötni. Az állványt használó társaság az általános előírások szerint számolja el a terv szerinti értékcsökkenési leírást, és az értékcsökkenési leírás elszámolásával (arányosan) csökkenti a 4 társasággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.